Határtalanul! program – 2023/24 tanév

1. nap

Kaposvárról indultunk 5:30-kor. Az út az első nap rendkívül hosszú volt, hiszen egy dugóba kerülve több mint 7 órát utaztunk, mire elértünk Nagyváradra. Itt fogadott bennünket idegenvezetőnk, Gábor Hunor. Első utunk a római katolikus székesegyházhoz vezetett, amely előtt Szent László szobrát is megnézhettük, illetve magába a székesegyházba is bepillantást nyerhettünk. Utunkat a Királyhágón keresztül folytattuk, ahol egy rövid szünetet tartva gyönyörködhettünk a minket körülvevő dombokban. Szükség is volt a szünetre, mert a gyerekek már kezdtek elfáradni a sok utazásban, így igazán jól esett nekik ez a kis megálló.

A következő programunk Körösfőn lett volna, azonban a késések miatt (közlekedési dugó Budapest környékén, határellenőrzés és közlekedési dugó Nagyvárad után) nem értünk oda időben, így ezt a programot nem tudtuk megvalósítani. A hosszú út végén, igaz hogy jelentős késéssel, de megérkeztünk a következő 2 nap szálláshelyére Torockóra. Az első nap sűrű programját tekintve eléggé fáradtan. Itt finom ételekkel vártak bennünket, melyek hamar el is nyerték a gyerekek tetszését.

2.nap

A finom reggeli után a második napot a Torockói néprajzi múzeumban kezdtük, ahol megismerkedhettünk Torockó néprajzával, illetve a vas szerepével, amely hosszú évszázadokon át meghatározta a helyiek életét. Itt a gyerekek rácsodálkozhattak a népviseletekre, illetve azokra a ruhákra, amelyeket régen az emberek ezen a környéken viseltek. Ezután utunk a Tordai sóbányába vezetett, amelyben a gyerekek megtekinthették a 2010-ben felújított sóbánya különböző részeit (Ezt a programot előre hoztuk az időjárás miatt). A Rudolf tárnában asztalitenisz, minigolf, teke, biliárd és egy panorámás óriáskerék várt bennünket. Már a tárna erkélyéről is csodálatos élmény volt lenézni. Nagyon jól éreztük magunkat. A 13 emelet megmászásától a gyerekek egészséges fáradtságot érezhettek a lábaikban.

Miután megcsodáltuk a Tordai sóbánya szépségeit, megpróbálkoztunk a Tordai-hasadékhoz eljutni, azonban miután odaértünk szembesülni kellett azzal, hogy a túra nem lehetséges, hiszen olyan mennyiségű eső esett ránk, ami a túrát nem tette lehetővé.

Úgy döntöttünk, hogy megpróbálkozunk Kolozsvárral, hátha az idővel ott nagyobb szerencsénk lesz. És ez sikerült is. Mátyás egykori szülőházával kezdtük a sétánkat, majd Bocskai István szülőháza következett, utána a Fadrusz János által épített Mátyás király emlékmű, a Szent Mihály templom, a Babes-Bolyai Tudományegyetem és végül a Farkas utcai templommal zártuk látogatásunkat Kolozsváron. Az idő kegyes volt hozzánk, hiszen az idő ugyan borús volt, de megúsztuk nagyobb eső nélkül.

A túránk végeztével visszatértünk a szálláshelyünkre Torockóra. Itt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott, nehéz sorsú gyerekeknek otthont és családot adó intézménnyel ismerkedünk, és átadtuk adományainkat is a gyerekek nevelőjének. Vacsora után egy kis séta is belefért az Europa Nostra díjjal kitüntetett faluban.

3. nap

A reggeli bundás kenyér illatával indítottuk a harmadik napunkat, amely után összepakoltunk, hiszen a következő két napot egy másik szálláshelyen töltöttünk. Az első utunk a reggeli után a torockószentgyörgyi várhoz vezetett. Az ehhez való feljutás nem volt egyszerű, hiszen ez már a harmadik nap volt, így a gyerekek is kezdtek fáradni, de becsülettel feljutottunk a várromhoz. Majd Nagyenyedre látogattunk el, ahol a Bethlen Gábor nevét viselő iskolát nézhettük meg. Ezután Gyulafehérvár következett. Az erdélyi fejedelemség hajdani fővárosában megnéztük az egykori püspöki, ma érseki székesegyházat, benne a Hunyadiak síremlékével, Márton Áron sírjával és János Zsigmond és Izabella királyné kőszarkofágjával. Utunk innen Feredőgyógyra vezetett, ahol megnéztük a meleg vizű vízesést, majd pedig elsétáltunk a római fürdőhöz is. Ezután indultunk a szállásunkra, amely Csernakeresztúron volt.

4. nap

Másnap reggel megköszönve vendéglátóinknak a szívélyes fogadtatást elindultunk utunk újabb állomásához Dévára, ahol találkoztunk Rátoni Csaba református lelkipásztorral, akivel beszélgettünk az erdélyi magyarság helyzetével. (Előző napi programban szerepelt Szász Csaba tiszteletessel való találkozás, azonban elfoglaltsága miatt nem volt lehetőség a találkozásra, így idegenvezetőnk javaslatára találkoztunk másnap Rátoni Csabával)

Innen utunk Déva várához vezetett. Az igencsak meredek várdomb már messziről is impozáns látványt nyújtott, de a várból nyíló kilátás a környékre még pazarabb volt. Innen indultunk Vajdahunyad-várához, amiről talán a Budapesten található másolat miatt a legtöbb elképzelése lehetett a gyerekeknek. Itt szintén igazán jó program volt végig járni a termeken. Napunkat Demsusban zártuk, ahol egy római templomot néztünk meg.

5. nap

Utolsó nap már mindenki izgatott volt, hiszen a hazautazás várt rájuk. Előtte azonban még Solymos vára várt volna ránk, azonban az idő itt is megtréfált minket, így ezt a programelemet nem tudtuk megvalósítani. Azonban elindultunk Máriaradnára, ahol a legendás búcsújáróhely fogadott bennünket. A kéttornyú bazilika mérete lenyűgözte a gyerekeket, amelyet talán a fáradtság miatt is elég nehezen közelítettek meg. Innen Arad felé indultunk, hogy megnézzük Zala György világhírű alkotását a Szabadság-szobrot, majd megnéztük a városházát, az új színházat, és a Minorita templomot is. Ezek után a gyerekek már nagyon fáradtnak érezték magukat, így elbúcsúztunk kiváló idegenvezetőnktől, majd a határ felé vettük az irányt. A határon viszonylag gyorsan átjutva, az estiórákban értünk haza.